Ma egy olyan pillanatot élhettem meg, amit talán minden író csendben remél: végre kézbe vehettem azt az antológiát, amelyben megjelent a Tengerparti álom című novellám.
Mindig különös érzés, amikor egy történet kilép az ember belső világából, és kézzelfogható formát ölt. Ami eddig gondolat, hangulat, belső kép volt, most papíron létezik, lapozható, olvasható mások számára is. Van ebben valami megható és nagyon megnyugtató egyszerre.
Ez az antológia nemcsak az én írásom miatt különleges számomra. Örömmel és tisztelettel gondolok a többi szerzőre is, akiknek a novellái helyet kaptak ebben a kötetben. Gratulálok mindannyiuknak, és őszintén alig várom, hogy elmerülhessek az ő történeteikben is: kíváncsi vagyok arra a sokféle hangra, világra és érzésre, amit ez a könyv rejt.
Hálás vagyok ezért a pillanatért, ezért a megérkezésért, és azért is, hogy egy történet ilyen módon tovább élhet.