Írások

Életem közepén jártam, amikor eszembe jutottál újra. Attól tartottam, hogy felforgatja az életemet, ha eltűnődöm rajta, mit művelnél-mondanál egyes helyzetekben.  Hogy mikor hallottam rólad először, nehéz volna felidézni. Talán egy szürke estén kezdődött. Édesanyám vetkőztetett a fürdéshez. Gyorsan rángatta le rólam a ruhát, a sebtapasz tépi fel így a bőrt, fájó hirtelenséggel került le rólam a…

Tovább

Kritikám Varga László Edgár Venus és Nichita című novelláskötetéről a Tiszatáj 2026/6. számában jelent meg A csoda metamorfózisai: a mitológiától a Szekuritátéig címmel. Az írásban elsősorban azt vizsgálom, hogyan változik meg a csoda szerepe a kötet tizennégy novelláján keresztül. A történetek elején még a mágikus realizmus természetességével jelennek meg mitikus lények, állattá változó emberek és szürreális…

Tovább

Nagy örömmel osztom meg a hírt, hogy novellám bekerült a Néprajzi Múzeum „Vágatlanul – Történetek az ismeretlen tekintetek mögött” című pályázatának nyertes művei közé. Ez a pályázat azonnal megmozgatta a fantáziámat. Történetet szőni egy több mint százéves fényképről nemcsak rendkívül inspiráló, de izgalmas, helytörténeti kutatást igénylő feladat is volt. Hogy melyik képet választom, abban már az…

Tovább

Hogy az emberek másképp viselkednek társaságban, régen sejtettem. Egy ismerősöm, Pierre Lambert ezredes azt hangoztatta, hogy a nép lelkén keresztül ismerjük meg az egyént… nos nekem nem egészen ez a felfogásom. Mert a menetben mindenki egyformán emeli a lábát. Lehet, hogy a magunkcsinálta hűhó eltakarja a valóságos jellemet. Van az úgy, hogy az ember minden igyekezete…

Tovább

Megjelent két novellám egy antológiában A SZIA Tehetség Alapítvány jóvoltából április közepén került megrendezésre a Nárciuzmus 32 árnyalata című antológia könyvbemutatója. Ezen az estén vehettem először kézbe azt az könyvet, amelyben két novellám is helyet kapott. Egy olyan könyvet tartani a kezemben, amelynek én is részese vagyok – még most is nehéz szavakba önteni, milyen érzés.…

Tovább

Ma egy olyan pillanatot élhettem meg, amit talán minden író csendben remél: végre kézbe vehettem azt az antológiát, amelyben megjelent a Tengerparti álom című novellám. Mindig különös érzés, amikor egy történet kilép az ember belső világából, és kézzelfogható formát ölt. Ami eddig gondolat, hangulat, belső kép volt, most papíron létezik, lapozható, olvasható mások számára is. Van…

Tovább

Hamarosan megjelenik A NARCIZMUS 32 ÁRNYALATA című antológia, amely 32 magyar író novelláin keresztül a nárcisztikus személyiségzavar különböző arcait, működésmódjait és következményeit vizsgálja. Számomra ez a kötet különösen fontos mérföldkő: ez az első alkalom, hogy egy írásom nyomtatásban, könyv formájában jelenik meg. Meghatározó pillanat ez – egyszerre öröm és felelősség. A történetek egy-egy helyzetet, dinamikát, belső…

Tovább

Bár a reggel még kissé hűvös volt, már akkor is érezni lehetett, hogy forró nap várható, amikor Dóra kilépett körúti garzonlakásából a körfolyosós bérház negyedik emeletén, leszaladt a lépcsőn, majd a kapu előtt óvatosan kikerült egy csikkeket áztató, gyanúsan bűzölgő tócsát, és útnak indult a könyvtár felé. A kirakatokban Dóra lopva ellenőrizte a tükörképét: fekete, szögegyenes…

Tovább

Újabb novellámat válogatták be egy készülő antológiába, amely a Vízió Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. A pályázat központi témája a szerelem volt, annak sokféle – finom, törékeny vagy éppen sorsfordító – megjelenési formájával. A kötetben megjelenő írásom címe Tengerparti álom. A novella egy olyan pillanatról szól, amely észrevétlenül, mégis visszavonhatatlanul mozdít el bennünk valamit – olyasmit, amit…

Tovább

Az elmúlt héten különösen örömteli hírt kaptam: két novellámat is beválogatták a SZIA Tehetség Alapítvány pályázatának nyertes alkotásai közé. A művek a A nárcizmus 32 árnyalata című antológiában jelennek meg, amelynek megjelenése várhatóan február végére tehető. Az írás régóta fontos része az életemnek, sokáig mégis inkább egy belső, személyes törekvésként tekintettem rá. Az elmúlt évben azonban…

Tovább

Molnár Gáborné, született Kiss Erzsébet a férjével egy kis zsákfaluban élt a Dél-Alföldön. A mindössze hatszáz lelket számláló települést, Dorozsmakőváralját még azok sem ismerték, akik két faluval odébb éltek, egyszerűen azért, mert nem akadt arrafelé dolguk. Ha a nagyvárosba akartak menni, északra indultak, ha a határon túlra készültek, akkor délre. A forgalmas főútról ugyan letérhettek volna…

Tovább